.gif)
De aztán elkezdtem Vele beszélgetni és minden megváltozott. Őt érdekeli, hogy hogy vagyok. Kedves, vicces és figyelmes. Eleinte csak barátként tekintettem rá noha fiú. Aztán furcsa érzéseim lettek.
Megdobbant a szívem mikor üzenetet kaptam tőle, akárhányszor meghallottam a nevét mosoly kúszott fel az arcomra és bármilyen fa viccet mondott nekem én nevettem rajta annyira, hogy a végén könnyes lett a szemem. Eleinte nem törődtem ezekkel, mondván csak barátok vagyunk. A legjobb barátnőmnek elmondtam ezeket és ő vigyorogva kijelentette, hogy én szerelmes vagyok.
Akkor ott hülyének néztem, de végiggondolván a dolgot rájöttem, hogy igaza van.
Egy ideig bűntudatom volt, mert épphogy kiszerettem Belőle, máris újra szerelmes lettem.
Rossz embernek gondoltam magamat, de a barátaim azt mondták, hogy ez jó dolog, hiszen így könnyebben elfelejtem az iránta érzett érzéseimet. Szerintük ez a néha fojtogató érzés most viszonzásra találhat hiszen Őt érdekli, hogy mi van velem! Sokszor szeretném azt hinni, hogy igazuk van és egy kicsit beleélni magamat, de a folytonos csalódások miatt nem merek lépni. Félek, hogy most sem találnak viszonzásra az érzéseim és újra csalódni fogok.
Inkább megvárom, hogy ő lépjen először...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése